2. Részlet
Emmett felvett egy sötétkék elektromos gitárt, csatlakoztatta az erősítőhöz, és felhangolt egy húrt. Chris egy ideje már a billentyűkön tartotta az ujjait a kezdésre várva. Phil beült a dobok mögé. Kivételesen felemelte a fejét és háromszor összecsattintotta a dobverőket.
Majdnem sikerült egyszerre belépniük. Jamie leállította a hangzavart, majd intett Philnek, hogy indítson újra. A harmadik sikertelen kezdés után Emmettnek intett, aki lejátszott egy rövid és bonyolult motívumot. Ezután végre sikerült mindenkinek a megfelelő időben indítani.
Sam már meg sem lepődött, hogy ismeri a dalt. Jamie, a vendég tanította nekik az utolsó nyelvtanfolyami órán, melyre a szakmai nyelvvizsga miatt járt, és amit Emmett tartott.
Pete elénekelte a jól ismert szöveget, aztán odahívta Samet a mikrofonhoz, hogy énekeljen vele. A nő megtette.
A férfi kis idő múlva leült Zsuzsa mellé.
- Most te jössz - mondta Samnek.
- Egyedül?
- Nyugi! Csak elsőre furcsa.
- Tudom. Csináltam már ilyet, bár elég régen.
Ez nem volt igaz. Előző este, mert tartott a másnapi próbától, a lányok bevonták a közös zenélésbe. Zongorázott, gitározott, hegedült és persze énekelt, ahogy a torkán kifért. Szerette a közös zene örömét, ezért legalább annyira örült, mint izgult az együttes meghívása miatt.
Emmett, számítva a lámpalázára, előre leírta neki a szöveget egy lapra, melyet most a kezébe nyomott. Sam örült a gesztusnak, mert megértette belőle, hogy ezek a fiúk látatlanul is barátnak tekintik, de nem volt szüksége efféle mankóra. Amit egyszer megtanult, nehezen felejtette el. A dalszöveget meg kívülről fújta, mert az órát követően egész este ezt énekeltették vele a lányok.